Míg a többiek matchboxoztak, Bérczesi Robi kisfiúként a fűben fekve, ufókra várva távcsővel kémlelte az eget. Késő estig kopácsolt az írógépen, immár 40 éve egy sci-fi regény megírásán fáradozik. Nem gitározott seprűnyélen kiskorában. Nem is a zene, hanem egy könyv hatására kezdett akkordokat tanulni egy balkezes akusztikus kölcsöngitáron. Robi mesél első zenekarairól, arról, hogy sok éven át összekapcsolta a drogot az alkotással, hogy hisz a rossz nélküli jóban, és többek között arról, hogyan nőtt a hiperkarma a 2000-es években a fesztiválokkal kéz a kézben.